Szelektív kuka – szolgáltatásmenedzsment szemmel

Korábban már duzzogtam, hogy milyen is felénk a szelektív hulladékgyűjtés.
A nyár végére beérett valami, mert megjelent a kiépített gyűjtőhelyen pár szép, új, takaros konténer, feliratokkal, rajzocskákkal.
Nagyon tetszett, mikor a hét elején felfedeztem őket.
Aztán pár nap eltelt, és most így néz ki:

Két gondolat jutott hirtelen eszembe róla.

Az egyik, hogy ha lenne szolgáltatásmenedzsment a hulladékgyűjtést végző cégben, de legalább ilyen szemlélettel végeznék a tevékenységüket, akkor nem alakulhatott volna ki ilyen helyzet. Hiszen a szolgáltatásmenedzsment egyik eleme a kapacitások tervezése és kezelése annak érdekében, hogy azok optimális kihasználtsága mellett az ügyfelekkel közösen elfogadott szolgáltatási szint tartható legyen. Nyilván nem várható el persze a regionális hulladékkezelőtől, hogy személy szerint minden lakóval SLA-t írjon alá, de az biztos, hogy az ügyfelek közül senki sem erre a szolgáltatási szintre vágyik. Ha érdekes lenne ez számukra, akkor azért megkérdezhetnének pár lakót…
Talán az lehet a baj, hogy úgy tekintik, nekik az önkormányzat az ügyfelük? Velük meg lehet, hogy erre a szolgáltatási szintre szerződtek?

A másik gondolatom pedig az, hogy egy új szolgáltatás bevezetésekor (márpedig itt, a mi kis falunkban a szelektív szemetezés igenis annak számít), akkor bizony az ügyfeleket is tanítani kell egy picit. No nem feltétlen vizsgával záruló tréningre kell gondolni (hehe, aztán csak az szemetelhet, akinek papírja van róla, hogy tud szelektíven), de ügyes kis leírással, szórólapokkal (amiket az önkormányzat a többi hasonló cuccaival együtt teríthetne) érdemes lenne a szolgáltatás használatára okítani a lakosságot.
Mint az jól látszik, a műanyagok két konténere mellett rengeteg a PET palack. Persze egészben, sőt a kupakkal együtt, nehogy össze lehessen nyomni (egy ilyen palack simán kibír 8-10 bar nyomást!) Aztán amikor ürítik, akkor vihetik a jó sok falusi levegőt takarosan nyomásállóra becsomagolva.

Tehát egy sikeres szolgáltatáshoz mindenképpen érdemes az ügyfelekkel kapcsolatba kerülni. Tanítani őket a megfelelő használatra, és egyúttal megállapodni velük egy olyan szolgáltatási szintben, ami gazdaságosan tartható és nekik is megfelel.

Kutyát akarsz idomítani fára-mászásra? Inkább vegyél egy mókust!

Vendégem volt a minap egy fiatal nagyváradi vállalkozó, akinek a legnagyobb gondja manapság a létszámbővítés. Nehezen talál olyan kollégákat, akik megfelelnek neki mindenben. Na ez az utolsó szó az, amin elkezdtünk gondolkodni, beszélgetni.

Mi legyen a legfontosabb szempont a kiválasztásnál?

Szakmai felkészültség? Tapasztalat? Hozzáállás? Ügyfélközpontúság (mentalitás)?

Az én javaslatom az volt neki, hogy olyan embert válasszon, aki megérti a cég alapvető céljait, képes azokkal azonosulni, azokért teljes szívvel dolgozni.

Mivel az említett vállalkozás kellően ügyfélközpontú, tisztában van azzal, hogy az ügyfeleinek kiszolgálása, illetve annak minősége a hosszú távú üzleti sikerének a biztosítéka, így abban maradtunk, hogy olyan kolléga kell neki, akit én (már korábban is megfogalmazott módon) úgy szoktam nevezni, hogy “ügyfélszolgai alkat“.

Hiszen a szakmai tudás tanulható, a tapasztalat meg majd megjön az idővel. Ha viszont nem OLYAN lelki alkatú, akkor csak idő kérdése, hogy mikor borul a kapcsolat, de legalábbis a dolgozó idegi egyensúlya.

Minderről pedig egy mondás jutott eszembe:

Ha elég jó idomár vagy, be tudod tanítani a kutyádat arra, hogy felmásszon a fára. De ha egy olyan állatra van szükséged, ami valóban jól mozog a fán, okosabb, ha mókust veszel.

Remek ábra a szóbeszéd alapú marketingről (WOM-marketing)

Üzelti IT rendszerek fejlesztésenek és azok bevezetésének nehézségeiről

Egy cég működését IT rendszerek támogatják. Több, vagy kevesebb. Ezeket fejlesztik, és bevezetik. Így, vagy úgy. Persze nagyon nem mindegy, hogy milyen eredménnyel.

Ezekkel kapcsolatos pár gondolatomat írtam le, és mivel elkezdtem barátkozni a prezi.com-mal, így ebben a formátumban adom át.
(Az eszköz eddig tetszik!)

Gondolatok az egészségügyi szolgáltatások specialitásáról…

Az egészségügyi szolgáltatások specialitásáról töprengek…
Arról, hogy miben és mennyire különböznek a “sima” szolgáltatásoktól általában - és most kifejezetten nem a magyar egészségügy “olyan-amilyen” színvonalára, illetve az annak okaként felsorolható rendszerbéli, és finanszírozási anomáliákra tessenek gondolni.

Inkább azon gondolkodtam el, hogyha egy egészségügyi szolgáltatást kellene a szolgáltatásmenedzsment módszertana szerint felépíteni, majd sikeresen (értsd: üzletileg hosszú távon is eredményesen) működtetni, akkor ennek milyen specialitásai lennének egy “tizenkettő-egy-tucat” jellegű szolgáltatáshoz képest.

Nézzük rögtön az elején a stratégiai szintet!
Az ügyfél definíciója az első érdekesség.

  • Ki is az ügyél? Aki megbetegszik, vagy aki éppen sohasem? 
    És persze itt is megvan az ügyfél/felhasználó lehetséges kettőssége (mint általában az üzleti szolgáltatások esetében). Ugye az ügyfél az, aki fizet, a felhasználó meg az aki konkrétan használja, igénybe veszi a szolgáltatást. Akik esetünkben akár egymástól teljesen függetlenek is lehetnek, egymáshoz semmi közük sincs!
  • Aztán a következő, hogy az ügyfélnek mi az alapvető igénye, aminek kielégítésével értéket kívánunk számára adni? Az egészség megőrzése, a teljes élet, vagy épp a gyógyulás?

———————————————–

Ezek önmagukban sem egyszerű kérdések, így ezek után azok az apróságok, amik a szolgáltatásmenedzsment további lépéseinél merülhetnek fel, már nem is számítanak annyira. Pedig ott is akad pár érdekesség.

  • Először is ott az egymásra épülő szolgáltatások és az azok által, összetetten felépülő értéklánc struktúrája.

Már ez sem triviális. Például a fogorvos és a “külön cég”, akinél a panorámaröntgen készül. Vagy a sportorvos és a gyógytornász, netán a traumatológia és az rehabilitáció. Ez az összetettség egyszerre előny és hátrány. Ugyanis hiába jó az egyik teljesítménye, ha a másiké esetleg “lerontja” a végeredményt.

  • Másik példa, ami eszembe jutott, az a mérhetőség nehézsége.

Egy szolgáltatás minőségét kétféle módon mérhetjük. Az egyik mód az ügyfelek számára fontos, és objektíven is mérhető paraméterek mérése, míg a másik, a sokkal több szubjektív elemet tartalmazó, ügyfélélmény vizsgálata. És főleg az utóbbi mérése nem egyszerű, hiszen sarkított esetben az elégedetlen “ügyfél” már nem fog tudni válaszolni a feltett kérdésekre (persze ez egy kicsit morbid verzió, de már az is gond lehet, hogy a “szolgáltatás igénybevételét éppen befejező ügyfelek” véleményét kikérjük, főleg mert egyáltalán nem triviális, hogy mikor is “ér véget” a kiszolgálás).

  • Kapcsolódó probléma, hogy elég nehezen működhet a hagyományos értelemben vett “próbavásárlás” konstrukciója.

(Vajon mekkora napidíjat kérne el az egyszeri próbavásárló, mondjuk egy…? – nem is írok semmilyen konkrét vizsgálatot/beavatkozást)

  • Aztán nem használható a klasszikus szolgáltatás-marketing egyik remek, és bevált módszere a “kóstoló-programok” bevetése sem.

(Na, ki akarja kipróbálni a legújabb műtéti eljárást?) 

Nem is folytatom tovább, mert kiráz a hideg.

A SEO és az ügyfélszolgálat

Tulajdonképpen azért írtam bele a címbe azt, hogy SEO, mert ez egy olyan hívószó, amire valószínűleg sokkal többen mozdulnak rá, mint az ügyfélszolgálat kifejezésre.

Na jó, csak vicceltem.

OK, lássuk hát, mi köze a két dolognak egymáshoz! 

Egy ügyfél (vevő, fogyasztó, nevezzük, ahogy szoktuk) akkor akar az ügyfélszolgálatunkhoz fordulni, ha valamit nem ért, valamit nem tud, valamit el akar intézni, ha kérdése, kérése van, esetleg reklamálni akar. Ilyen esetben választhat, hogy személyesen, telefonon, vagy valamilyen online csatornán próbálja felvenni velünk a kapcsolatot. A tapasztalatok azt mutatják, hogy ehhez egyre többször, egyre nagyobb arányban használják a keresőket.

(Tényleg meglepő, hogy a kézenfekvő saját domain-es weboldal helyett mennyien kezdik a kereséssel a kapcsolatfelvételt!)

Ilyenkor pedig nagyon nem mindegy, hogy mit és hol találnak meg! 
Nincs olyan cég, aki ne követne el hibákat, nincs tökéletes termék, és nincs minden szempontból kifogástalan szolgáltatás.
Ha valakinek mégiscsak lenne ilyen a birtokában, azt nagyon irigyelném!

Szóval nagyon nem mindegy, hogy az, aki keres minket, kapcsolatba szeretne lépni velünk, mivel találkozik.

És az csak a kisebbik érv a SEO alkalmazása mellett! 
Szerintem a nyomósabb indok az, hogy a vállalkozás egy korrekt webes jelenléttel (amihez természetesen hozzátartozik a SEO is), bizalmat ébreszthet az ügyfeleiben és persze a potenciális vevőiben is, ami szintén nem elhanyagolható tényező!

Tehát ne az legyen az elsődleges célunk a SEO alkalmazásakor, hogy a keresőkben a termékeink “öndicsérő” sales-prosijait toljuk feljebb! Sőt még az sem, hogy leszorítsuk az első oldalról a tékozló homárt. Sokkal inkább arra összpontosítsunk, hogy azok a lehetőségek kerüljenek előre, ahol TÉNYLEG válaszolunk, ahol TÉNYLEG megoldjuk a problémát, ahol láthatja az irántunk érdeklődő, bennünket kereső, hogy jó helyre fog érkezni.
(Ebbe még az is beleférhet, hogyha van egy jól működő online közösség a mi felhasználóinkból, akkor arra hivatkozzunk, linkeljünk, ajánljuk azt minden lehetséges fórumon. Ezzel ugyan nem csak saját magunkat SEOzzuk, hanem őket is, de az sem árt!)

Mivel nem valószínű, hogy könnyen (és olcsón) le tudjuk nyomni a találati oldalról a sikeres blogokat, a FB-ok, vagy a twitter-t, így inkább arra figyeljünk, hogy ezeken a helyeken is legyünk aktívak, figyeljünk az ügyfelekre, segítsünk nekik, válaszoljunk, oldjuk meg a problémáikat, és ezt nyíltan kommunikáljuk is!

Ez a nyíltság, átláthatóság és őszinteség fog bizalmat kelteni irántunk, és ez bőven megtérül majd a hosszú távú ügyfélkapcsolatokban.

Hogyan kezeled a céged info-, help-, ugyfelszolgalat@xxxx.yy címeire érkező bejelentéseket?

Minap több ügyben is próbálkoztam online ügyintézéssel.
Volt közte egyszerű érdeklődés, a kiszolgálás folyamatával kapcsolatos kérdés, támogatási igény és reklamáció is.
Vagyis jószerivel minden olyan eset, amikor egy (már meglévő, vagy még csak potenciális) ügyfél fordulhat egy vállalkozáshoz.

Ahány cég, annyi kutúra, annyi ügyfélkiszolgálási stratégia (már akinek van ilyenje, ugye) és annyi vevőkezelés mód.

A sokféleséget ilyen rövid idő alatt megtapasztalva, úgy döntöttem, hogy leírom az én ajánlásomat. Hogy szerintem hogyan lenne érdemes ezt művelni.
Ne tessenek megijedni, nem fogok horrorisztikusan drága szoftverrendszereket és űrtechnológiát igénylő high-tech megoldásokat ajánlani.
Kizárólag olyan dolgokat, amik nem elsősorban pénzbe, sokkal inkább egy kis odafigyelésbe kerülnek. Illetve nem befektetés kell hozzájuk, hanem a cégvezetés és a dolgozók  ügyfélközpontúság iránti elkötelezettsége.

Nézzük tehát a történetet:

Ügyfél ránk lel a net-dzsungelben. Mindegy, hogy keresőből kattint, vagy csak emlékezetből pötyögi be a cég nevét a címsorba. Lényeg, hogy megérkezik az oldalunk valamelyik részére.
Ha keresőből érkezik, és a keresési kifejezésből nyilvánvaló, hogy mit szeretne (pl. helpdesk+cégnév, vagy reklamáció+terméknév, stb.), akkor tessék úgy alakítani azt az oldalt, hogy egyből oda érkezzen, ahová szeretett volna. Tehesse meg a bejelentését, kérdezhessen, rendelhessen… Ha ennek valamilyen komoly akadálya van, és mi csak egy céges mail-címet, vagy egy telefonszámot akarunk az orrára kötni az érkezőnek, akkor ezt tegyük egyszerűen elérhetővé.
Ha a céges weboldat közvetlenül keresi fel az ügyfél, akkor onnan is a lehető legkönnyebben legyen megtalálható a kapcsolatfelvételhez szükséges minden információ. Ne rejtegessük, ne dugjuk el bonyolultan elérhető, egzotikus elnevezésű, sokszintű menükbe.

Ha a kellően kitartó ügyfél eljut oda, hogy megírja és elküldi üzenetét, ne hagyjuk, hogy úgy érezze magát, mint a hajótörött, aki palackba zárta segélykiáltását, majd azt az óceán hullámai közé dobva abban bízik, hogy hátha az megérkezik valakihez! Ne engedjük, hogy kialakuljon a “pusztába kiáltott szó” érzése. Állítsunk be egy automata válaszüzenetet, ha nem lehet megoldani, hogy azonnal (mondjuk 5 percen belül) élő választ adjunk! (Persze a legjobb az azonnali, és teljesen személyre szabott válasz, érdemi információval!)

Mivel valószínűleg nem minden vállalkozásnak éri meg fenntartani egy 7×24 órás, gyors reagálású és kellő hatáskörrel felruházott ügyfélszolgálatot, így előfordulhat, hogy valóban egy automata-válaszüzenetet kell küldenünk. De ez ne egy semmitmondó, sablon mail legyen. Annak üzenete kb. annyi, hogy működik a szerver a cégnél… Nem kerül sokba kicsit automatizálni a folyamatokat, és beletenni a válasz mail-be pár olyan konkrétumot, amitől az ügyfél egyrészt megnyugszik, másrészt a későbbiekben a segítségére lehet, ha további ügyintézésre szorul. Pl. legyen a válaszban egy azonosító, amire hivatkozhat, ami alapján mi magunk is nyilvántartjuk a bejelentést, vagy kiszolgáláskérést. Ha még profibban akarunk lenni, akkor megadhatunk olyan elérhetőséget, amin később az ügyfél közvetlenül érdeklődhet. Ez lehet a mail-címe az ügyintézőnek, akihez a rendszer kiosztja a feladatot, de lehet akár egy közvetlen név és telefonszám is. Ebből az ügyfél láthatja, hogy van felelőse az Ő ügyének. Ha már ilyen mailcímet meg tudunk adni, akkor az automatikus mail  ”reply-to” mezejében ne egy “IDE-NEHOGY-VÁLASZOLJ” jellegű cím szerepeljen, hanem az imént említett.
Az általános “fogadtuk levelét” szövegeken kívül adjuk meg azt is, hogy mikorra fogunk érdemi választ adni. Nem kell irreális és betarthatatlan határidőket vállalni, lehet kicsit “lazábbra” venni, lényeg hogy mondjuk meg az ügyfélnek, hogy mire számíthat, és azt, ha lehet, kicsit teljesítsük túl.

Nagyjából ennyit várnék én el. Ugye nem olyan nagy ügy? Mennyivel kerülne ez többe az általánosan elterjedt módszereknél?

Volvo-wiw folytatás

Nagyjából egy évvel ezelőtt beszélgettünk Makay Kálmánnal a Volvowiw site megalkotójával, tulajdonosával és üzemeltetőjével.

Mivel akkor ennek a site-nak a történetét egyértelműen sikerként értékeltem, itt az ideje, hogy megnézzük, hogyan alakult az elmúlt egy esztendő során az oldal, és nem utolsó sorban a mögötte álló közösség sorsa.

Írtam hát egy mail-t Kálmánnak, benne pár kérdéssel. Ő postafordultával meg is válaszolta mindet, sőt adott még pár gondolatot is, amiket érdemesnek tartok az említésre, és a továbbgondolásra.

dezo:
Először is: általánosságban mi újság van a site háza táján?

MK:
Ahogy anno éreztem, szükség van rá. A tagok szeretik és nagyon örülnek neki, hogy “van”. A tavalyi év folyamán nagyon sok változáson ment keresztül az oldal.

Technikai oldalról:

  • erősebb szerverre került a rendszer, ez az új szerver kikerült a BIX-be, így sávszélesség gondok sincsenek már
  • fel lehet tölteni videókat
  • blogolhatnak a tagok
  • Facebook-hoz hasonlóan lehet “lájkolni” az eseményeket, illetve hozzájuk lehet szólni
  • a regisztrációt könnyítendő, Facebook felhasználónévvel is lehet már regisztrálni, így nem kell plusz felhasználóneveket megjegyezni (megvalósult a Facebook – VolvoWiW adatcsere)

Szervezési oldalról:

  • az Indexes Volvo topik a napokban átköltözött Volvo WiW fórumra – bővült a csapat – újabb segítők vesznek részt a tartalom formálásában

És a közeljövőben lesz még egy nagy mérföldkő:

  • tervek szerint újra fog éledni a hazai Volvo klub, amelyben  a Volvo WiW nagy szerepet fog kapni…

dezo:
Van-e azóta valamilyen támogatásotok a “hivatalos Volvótól”?

MK:
Tavalyi év folyamán volt egy hivatalos találkozó a VAH-hal (Volvo Auto Hungaria), ahol bemutatkoztunk egymásnak. A VAH elismerését fejezte ki a függetlenségünkkel kapcsolatban és felajánlották, hogy pl. versenyekhez, ha szükséges, akkor szívesen biztosítanak ajándéktárgyakat. Ezzel a lehetőséggel eddig nem éltünk és ennél nagyobb támogatási felajánlás nem volt, de megjegyzem, ez nem is elvárás. Ha szükség lenne bármi pluszra, akkor biztos, hogy megkeresnénk Őket.

dezo:
Honnan szerzitek be a “legfrissebb, hivatalos” infókat, amik a tagságnak érdekesek? (van valami “rejtett informátorotok”, vagy nektek kell kutakodni, nyomozni, kérdezősködni, esetleg “média”-ként kezel Titeket is a hivatalos Volvo?)

MK:
“Médiaként” kezelnek minket, a sajtóanyagokat mi is ugyanúgy megkapjuk, mint a “szaklapok”, időszakosan a VAH rendelkezésünkre bocsát tesztautót. De ezen túl továbbra is élünk az internet nyújtotta lehetőséggel. Ha valahol találunk egy érdekes Volvo cikket, ami nem hivatalos forrásból van, azt ugyanúgy felhasználjuk, mindemellett magunk is írunk cikkeket – egészen pontosan Boncz Dani, aki a sajtóügyekért felel: a hivatalos cikkeket Ő publikálja és az autótesztekhez a cikkeket is Ő írja.

dezo:
Mennyit fejlődött a tagság létszámban, aktivitásban az elmúlt egy évben? (a korábbi időszakhoz képest, pár olyan számadattal, ha publikus, ami demonstrálhatja az oldal jelentőségét)

MK:
A Volvo WiW domain hivatalosan 2009 februárjában indult  – ezt ugye anno kiveséztük. A fórumos törzsgárda révén ekkor ~70 fős volt az induló tagság. 1 éve, a legutóbbi beszélgetésünkkor 170 regisztrált tagunk volt. Most, mikor e sorokat írom 491 regisztrált tagnál tartunk, tehát a létszám nagyon megugrott, a látogatási szám pedig megötszöröződött.

A statisztika azt mutatja, hogy továbbra is vannak inaktív tagok, de az aktívak részéről a visszatérés egyre sűrűbb. Az oldal megnyitása napi rutinná vált és 1 év alatt az aktív “beírás”, aktivitás is jelentősen megnőtt.

Pár publikus adat Volvo WiW-ről:

1., Országos Volvo Találkozó 2009 őszén:

  • alap paraméter: ad hoc meghirdetve, 2 héttel az esemény előtt hírlevélben és 1-2 hivatalos szervizben
  • látogatók száma: ~80 autó, ehhez mérten sokkal több személy
  • a látogatók 86%-a ismerte a Volvo WiW-et

2., VolvoWiW.hu látogatás adat 2009.05.01-2010.05.01 között

Google Analytics alapján:

  • 33 692 látogatás
  • 191 222 oldalmegtekintés
  • 9600 egyedi látogató

Források (csak a főbb kiemelve):

  • forum.index.hu 34,33%
  • direkt 25,55%
  • google 14,73%

A napi látogatók száma az elmúlt pár hónapban jóval 300 felett van.

3., Fórum

Az Index Volvo fórumról ~1hónapja költözött át a csapat. A mai napig ~2000 hozzászólás született, ami az Indexes fórumhoz viszonyítva is kiemelkedő, tehát a “közhangulat” is emelkedett.

4., Marketing oldalról:

  • Google-ban “Volvo” szóra keresve továbbra sincs az első oldal találati listájában az oldal – nem néztem utána alaposan, de szerintem nincs is a találati listában; SEO eszközök nincsenek bevetve a találati eredmény növelésére
  • marketing költség továbbra is 0 Ft, az egyedüli „marketing eszköz”, hogy a legutóbbi találkozón mindenki kapott egy “Member of VolvoWiW” matricát, melyet kirakhatott a kocsijára (nem kötelező). A matricát egy lelkes tag csinálta önköltségen
  • maga a rendszer használata is ingyenes, bannerek által vagy más forrásból bármi bevétele az oldalnak nincs, az üzemeltetés költségeit a cégem viszi

Felmerülhet a kérdés, hogy különleges-e, vagy elvárt-e ez a növekedés…

válasz: továbbra sem a létszám duzzasztása a cél, így érthető, hogy a fenti Google-statisztika más, populáris oldalakhoz képest, akár meghökkentően kicsi is lehet.

dezo:
Lehet-e tudni, hogy a tagságból mennyi pénzt költöttek el “volvózásra”, mondjuk egy év alatt? Új autó vásárlása, szerviz, kiegészítők, alkatrészek, ilyesmi.

MK:
Nincs ilyen statisztika. Ezt a kérdést óvatosan kezelem egyelőre. A technikai lehetőség meglenne egy ilyen jellegű “monitorozásra”, de a rendszert tulajdonló cégnek ez irreleváns információ. Publikussá meg nem tenném, még a tagok számára sem, mert könnyen rátelepedhetnek bűnözői körök egy ilyen adatbázisra (“nézzük meg kinek van pöpec verdája és kössük el”).

dezo:
Mit üzennél azoknak, akik a manapság erősen divatos és felkapott trend szerint, a neten akarnak közösséget alakítani, tervezik valamilyen oldal létrehozását?

KM:
Továbbra is azt látom, hogy ilyen speciális közösségekre szükség van. A Facebook például egy általános dolog, ahol “általánosan” meg lehet szólítani az embereket, de egy bizonyos igényen túl már nehezen kezelhető, vagy korlátokba ütközik egy “rajongói csoport” adminisztrátora. Véleményem szerint ez jól mérhető a Volvo Autó Hungária Facebook-os közösségi csoportján – érzésem szerint besült a megbízott marketing cég próbálkozása, bár nem is biztos, hogy a legjobb csapat vitte a hátán ezt a feladatot. Egyre nagyobb lesz az igény szeparált közösségekre, ahol egyedi adatlap mezők lehetnek, egyedi fejlesztésekkel lehet emelni a tagok egymás közti kommunikációjának minőségét, de mindemellett bonyolult regisztrációs folyamatok elkerülésével Facebook account integrációval még jobban lehet vonzani az újabb tagokat.

Szépen alakul ez a történet. Mert van benne egy közösség, ami működik. Ők a főszereplők. Nem az internet, nem bizonyos szolgáltatások, és nem felkapott online-marketingesek.

A tanulság számomra az, hogy a cégek még mindig nem egészen értették meg, hogy mik ebben az ő lehetőségeik. Illetve mi az, amivel nagyon jól tudnának járni. És persze a töméntelen felkapott és divatos marketingeszközzel, amit rengeteg online-guru erőltet, nem biztos a siker, ha nem értik meg az igazi lényeget.

Azt, hogy közösséget nehéz csinálni, főleg, ha az magától kialakul!
:)

A VW is rámozdult a közösségre. Tervezd te a jövő autójának app-jait! Dícséretes…

Nagyon tetszik a kezdeményezés!

Verseny fejlesztőknek, a következő generációs VW-kbe szerelendő fedélzeti számítógép alkalmazásainak megtervezésére. Adott a fejlesztőkészlet, szabad a pálya, lehet jobbnál-jobb ötleteket beküldeni!

A nagy múltú autógyártó ezzel az akcióval több legyet is üt egy csapásra.

Hogy én mikre gondolok? Nagyjából ezekre:

  • A verseny díjai valószínűleg egy nem haladják meg lényegesen értékben egy belső fejlesztés költségeit (bár nincs információm arról, hogy mennyi lehet egy ilyen, de nyilván az üzleti érdekek nem engednek mást) 
  • A fejlesztés alapjait adó ötleteket nem egy szűk, a már megszokott megoldásokkal “megfertőzött” csoportnak kell kiizzadnia, így valószínűleg sokkal jobbak születnek majd.
  • Ezzel az akcióval egy igen erős, potenciális piac felé tudnak üzenetet eljuttatni, hiszen ez a hír valószínűleg elég sok helyen kap majd nyilvánosságot. (Az üzenet ebből a szempontból talán nem is annyira fontos?) De azért nézzük meg az akció üzeneteit is:
     - Nyitottabbakká váltunk.
     - Érdekel a felhasználóink véleménye és igényei.
     - Azt szeretnénk, hogy olyan legyen, amire a vevők vágynak.
    Csupa olyan üzenet, ami növelni fogja a meglévő felhasználók kötődését, és segíthet új ügyfelek meggyőzésében is!
  • Az a csoport, akik részt vesznek a fejlesztésben, természetes módon válnak a megszülető megoldások elkötelezett szószólóivá a világ felé.  

Milyen egyéb előnyt felejtettem ki?

(arra az esetre, ha a site már nem lesz elérhető, itt egy képernyőkép is:)

Az ügyfélhűség “spektruma”

A múlt héten olvastam a Kaizen blogon az ügyfélhűségről, illetve bizonyos szolgáltatások személyfüggőségéről.
Nagyon jó felvetés, így kicsit tovább is viszem a gondolatsort ezen a hűség szálon.
:)

Minden szervezet azt szeretné, azért (is ) küzd, hogy hűséges ügyfelei legyenek.
OK-OK, pontosítsunk: minden versenyhelyzetben működő vállalkozás.

A pontosítás azért szükséges, mert vannak olyan szervezetek (vagy monopol helyzetben lévő cégek), amik a verseny teljes hiánya miatt nincsenek rákényszerítve arra, hogy az ügyfeleiket hűségessé tegyék, konkurencia híján úgyis mindenki kénytelen őket igénybe venni (pl. önkormányzatok, okmányirodák, a sort mindenki folytathatja). Ha náluk mégiscsak előfordul olyan működés, ami az elégedettséget és ezen keresztül a hűséget erősíti, akkor általában ezek mögött egyéni teljesítmények, személyes erőfeszítések állnak.

Világos, hogy jó a hűséges ügyfél, de ennek az írásnak most nem ez a témája.
Most inkább arról gondolkodjunk, hogy a hűség, mivel valamilyen kötődést jelent, kihez is köti az ügyfelet. Vagyis:
Rendben van, hogy az ügyfél hűséges, de pontosabban kihez is?
 
Lehet hűséges:
  • márkához, brend-hez,
  • céghez,
  • üzlethez, bolthoz, vagy
  • személyhez.

Pl. a Harley Davidson motorosok, a legtöbb Apple felhasználó erősen kötődnek a kedvenc márkájukhoz. Aztán vannak, akik kifejezetten egy céget részesítenek előnyben, pl. aki rendszeresen egy adott áruházlánc üzleteiben vásárol, vagy az, aki egy nagy cég termékeit részesíti előnyben, függetlenül annak márkáitól. Aztán van, aki egy adott üzletben szeret vásárolni, vagy akár egy konkrét személy az, akihez kötődik.
Természetesen ezek sosem kizárólagos tényezők, inkább úgy kell elképzelni, hogy a HŰSÉG teljes spektrumában különböző arányban szerepelnek.
Ennek szemléltetésére alkottam ezt az ábrát pár példával: 

Remélem érthetően illusztrálja, hogy mit is akartam mondani.

Érdemes tehát a cégeknek eltöprengeni azon, hogy vajon a leglojálisabb ügyfeleink hűségében melyik összetevő, mennyire van jelen, illetve ezek mennyire fednek át, vagy mennyire választhatók szét.

Az eredmény alapján pedig érdemes (és erősen ajánlott) végiggondolni, hogy miként viszonyuljon a cég (szervezet) pl. a beszállítóihoz, vagy partnereihez és – persze nem utolsó sorban – a dolgozóihoz!

Te tudod, hogy milyen az ügyfeleid hűségspektruma?