A szomszédságunkban található egy kis park (vagy legalább is egy önkormányzati tulajdonban lévő telek, amin fák és bokrok vannak). Van itt a fák közt dió, szilva, meggy, bodza, és persze akác is, mert az mindenütt van.
Ezen a telken át szoktam például Szöszi kutyával reggelente friss péksütiért elsétálni Zsuzsa Néni Kisboltjába. De itt járnak keresztül azok is a környéken, akik gyalogosan akarják leküzdeni a buszjárat megállói és az otthonuk közti távolságot.
Jó kis hely, szeretjük. Mármint akik naponta átjárunk rajta.
Azt mondjuk nagyon nem értem, hogy akik itt laknak a környéken és naponta erre sétálnak, azok hogyan képesek állandóan itt eldobálni a szemetet. Mert olyan nem igen jár keresztül a területen, aki ne lakna itt a közelben. És sajnos csak az egyik irányban működik a jólismert “broken window” effekt. Ha valahol szemét van, oda sokkal hamarabb kezdik eldobálni a további mocskot, de visszafelé nem így van. Hiába takarítjuk fel a területet, ez önmagában még nem tartja vissza az egyszeri szemetelni szokót.
Ezen a kis területen az önkormányzat megbízásából időről-időre levágják a füvet és a gazt. Megjelenik 2-3 munkás, majd motoros fűkaszával nekiállnak, és vágnak. Vágják, ami a gép útjába kerül. Utánuk már nincs térdig érő zöld, nincs gaz, meg nagy fű. Ügyesen, elég szép egyenletesre elrendezik a növényzetet. És vele együtt ledarálják a területen lévő összes szemetet. Zacskókat, szatyrokat, üvegeket, sörös dobozokat, papírt, műanyagot, egyszóval mindent, ami az útjukba akad.
Az eredmény lehangoló. Ugyan a fű nem ér térdig, de a terület sok mindennek mondható, csak nem szépnek. (Ráadásul az így feltrancsírozott szemetet sokkal nehezebb utána összeszedni, tudom, mert időnként mi szoktuk ezt megtenni a gyerekekkel, amikor már nem bírom tovább a látványt…)
A szolgáltatásnak, amit a falu vesz ettől a vállalkozótól, az lenne a célja, az által adna értéket a településnek, hogy a terület szép legyen. A munkásoknak semmivel nem jelentene több munkát (sem időben, sem költségben nem lehetne kimutatni a különbséget), ha előbb összekapkodnák a szemetet, majd az így akadálymentesített területen vágnák le a füvet.
A hiba valószínűleg ott van, hogy miként van meghatározva a szolgáltatás. Nem az általa közvetített érték alapján, hanem a szolgáltató képessége szerint (nem az a lényeg, hogy a vevő milyen igényét elégíti ki, hanem az, hogy a szolgáltató mit képes nyújtani). További hiba (pontosabban az előző következménye), hogy a szolgáltatás mérése szintén így lehet meghatározva.
Valószínű, hogy a vállalkozó fűkaszálásra szerződött és teljesítés mérése pedig mondjuk levágott négyzetméterben történik. Pedig valójában a terület rendbe- és széppé tétele lenne a cél.
).
