Monthly Archive for 2007. május.

Webkettezzünk egy kicsit mi is!

Published
by
Dévai Zoltán
on 2007. május 31. csütörtök
in Nincs kategorizálva
. 0 Hozzászólás

Interjút adtam egy lapnak.

Az interjú témája eredetileg a WEB-kettő vállalati kommunikációban történő felhasználása lett volna. Viszont az első pár mondatnyi beszélgetés után kiderült, hogy a kérdést már elég sokan körüljárták (itt és itt, nomeg itt is), így érdekesebb, ha arról beszélgetünk, hogy a webkettes jelzővel illetett technológiai dolgok, az azok által megtestesített szellemiség miként használható fel azoknál a cégeknél, akiknek a “corebusiness”-e nem a netre épül (azért csak azokét, mert a netes üzlet webkettes dolgairól, illetve a webkettő üzelti modelljeiről szintén sokat hallhattunk, olvashattunk az elmúlt időkben).
Így kialakult egy jó kis beszélgetés, amiben úgy jártuk körül a témát, hogy szokásomhoz híven a teljes ügyfélkiszolgálási folyamatot néztük végig. Azt állapítottuk meg, hogy annak minden lépésénél van olyan momentum, ami felhasználhatja a webkettes lehetőségeket.

Nézzük hát sorban:

  • Termék, vagy szolgáltatás fejlesztés

Egyre többn gondoljuk, hogy triviális a dolog. Tessék bevonni a legjobb felasználókat. Ők ingyen adják a legjobb tippeket, segítenek a fejlesztésben (akár konkrét fejlesztési munkát is elvégezhetnek, mint pl. a Lego-Mindstorm esetében). A rajongókat minél hamarabb aktivizáljuk a fejlesztés során, annál kisebb a kockázata, hogy olyat fejlesztünk, aminek nem fognak örülni, vagyis könnyen kikerülhetők a zsákutcák…

  • Gyártás, vagy üzemeltetés

Na ez egy olyan terület, ahol nem könnyen tudom elképzelni, hogy mit tud tenni a felhasználói közösség, bár valószínűleg csak az én fantáziám kevés ehhez… Meg is kérem a drága kedves olvasót, hogy itt, lentebb, a megjegyzések közé legyen olyan aranyos, hogy hozzászól. Köszönöm.

  • Marketing és reklámozás

Itt sincs nehéz dolgunk, hoszen a WOM marketing (szóbeszéd-marketing) technikái gyakorlatilag mind a közösségen alapulnak. Ennek hatékonyságát ma már nem lehet megkérdőjelezni. Vonj be lelkes felhasználói közösségeket, és úgy tudod eljuttatni az üzenetedet, hogy az oda érkezik, ahol nem hogy nem ugranak félre előle, haragudnak meg érte, de még boldogan várják, és hálásak is érte.

  • Értékesítés

Csak annyit mondok, “Ügyfélevangelizmus“. Emlékeztetőül egy kis összehasonlítás: Ingyen, nem jutalékért, éjjel-nappal, nem munkaidőben, valódi hitből és nem betanult rizsával, nem ráerőszakol, hanem megmuttja a “helyes utat”.

  • Termék-, szolgáltatás-támogatás

Be kell látnunk, hogy az igazi (jó értelemben vett) elvakult rajongók többet tudnak a termékek, vagy szolgáltatások rejtelmeiről, mint sokszor a cég alkalmazottai közül a legtöbben. Olyan “hardcore” felhasználókra kell itt gondolni, mint amilyenekből például az Index fórumain találhatunk nyüzsgő kupacokat. Ők azok a rutinos és kellő mértékben exhibicionizmussal megáldott felhasználók, akik a termékink, vagy szolgáltatásaink kezdő felhasználóit helyettünk segítik. És lássuk be, hogy ezt nálunk jobban teszik. Nincs nyitvatartási idő (az internet tényleg 7×24-es), Nincs “tudás-féltékenység”, ami sajnos sokszor tettenérhető a “klasszikus” támogatási viszonyok közt, nincs “szűk kapacitás” (foglalt telefon, késve megválaszolt e-mail, stb…).

Vagyis a végkövetkeztetés az, hogy azok a cégek csinálják jól, akik a meglévő felhasználói közösségeiket, azok működését támogatják (és itt nem feltétlen anyagi jellegű támogatásra kell gondolni – sőt), tudatosan segítik ezek kialakulását. Vagyis a web2-ből annyit mindenképpen megtanulnak, hogy a fogyasztókat be lehet és kell is vonni.

Ámen!

Felmérésekről…

Published
by
Dévai Zoltán
on 2007. május 23. szerda
in Nincs kategorizálva
. 0 Hozzászólás

Említettem már, hogy megmerítkeztem a marketingesek világában.
Nos, az egyik olyan előadás, amire kifejezett előzetes várakozásaim voltak, az a következő volt: Klenovszki János – A forradalmár profilja.

Kíváncsian vártam, mit mérnek, kutatnak a hazai piackutatók, ugyanis jelen írásaimban korábban már többször is hiányoltam a hazai felmérések publikált eredményeit. De ilyet nem nagyon lehet találni a weben (helyesbítve; abban a szűkebb témában, ami itt érdekes lenne – nevesítve például a fogyasztói döntéseket befolyásoló tényezőket, vagy az ügyfélelégedettség összetevőit)

Ami ott elhangzott, sajnos még nem linkelhető, én pedig nem jegyzeteltem, mert határozott ígéretet kaptunk, hogy minden előadás elérhető lesz a weben.

Viszont az év elején volt egy nyilvánosságra “sajtótájékoztatott” pár adat, ami alátámasztja mindazt, amiről itt írogatni szoktam.

Nézzük egy kicsit közelebbről a számokat.
Nem is állunk olyan messze a nemztközi mezőnytől, amikor a vásárlási döntéseinket befolyásoló tényezőkről van szó. Igazoltnak láthatjuk, hogy van értelme foglalkoznunk a rólunk kialakult képpel, a rólunk (és termékeinkről, vagy szolgáltatásainkról) folyó szóbeszéddel.
Ezennel kijelenthetjük, hogy már nem lehet egy mozdulattal lesöpörni az asztalról azzal az érveinket, hogy szép ez az elmélet, de az alapjául szolgáló adatok és számok nem ránk, nem a mi piacainkra és fogyaszóinkra vonatkoznak.

dezo 

Az “ügyfélszolga” is ember

Published
by
Dévai Zoltán
on 2007. május 21. hétfő
in Nincs kategorizálva
. 4 Hozzászólás

Első posztomban épp a “másik oldal  mellett” igyekszek kicsit kiállni. Amit itt leírok első olvasatra nem túl ügyfélközpontú, de ennek ellenére létező magatartás.

Vegyünk egy egyszerű példát: Szolgáltató egyértelműen hibás számlát készített, tegyük fel, 3 héttel csúszott egy díjcsomag váltás, mi pedig már az új díjcsomaghoz legoptimálisabban használatuk a szolgáltatást, emiatt bennünket elég komoly kár ért.

Szolgáltatóhiba, mi pedig szeretnénk az igazságot.

Az ügyfelek kisebb része már ilyenkor indulatossá válik. Egy-egy nagyobb szolgáltató az emberek szemében a „mamut”, a „monopolista”, a “kizsákmányoló”. Az ügyfél személyes sértésnek érzi a hibás számlát, úgy érzi, vele kitoltak, és szándékosan meg akarták károsítani. Ilyenkor felveszi a kapcsolatot az ügyfélszolgálattal, és olyan hangnemben kezdi a beszélgetést, amellyel egyből bántja a munkatársat.

Sajnos időnként az is előfordul, hogy ugyanaz a cég sorozatosan hibázik velünk kapcsolatban. Többször elrontják a számlajavítást, nem érkezik meg a javított számla, rosszul működik a szolgáltatás. Emiatt már jogosnak érezhető a felháborodás. Most már esetleg komolyabb kár is ért miket, netán a szolgáltatást is korlátozták. Ekkor a legtöbb ember ingerülten nyúl a telefonhoz, azonnali megoldást követelve, zaklatottan, feszülten, türelmetlenül – természetesen ugyanilyen hangnemben zajlik a beszélgetés az operátorral.

Miért is vegyünk nagy levegőt ilyenkor?

  • Egy cég is hibázhat. Ezt legnagyobb részt nem direkt csinálja, egy nagyobb cég működése olyan összetett rendszer, hogy sajnos előfordul, hogy valamelyik egység, elem hibásan működik – bizony, akár egy ügy kapcsán néha többször is egymás után.
  • Az az ügyfélszolgálatos, aki felveszi a telefont, a legritkább esetben hibáztatható! A számlázási hibát nem ő csinálta, valószínűleg nem az ő kapcsán halmozódott a hiba hibá(k)ra. Az illető, akihez odamegyünk a pulthoz, felveszi a telefont, valószínűleg először fog találkozni az ügyünkkel.

Az ügyfélszolgálatos is ember, és általában nem tehet arról a problémáról, ami miatt jelentkezünk. Ha indulatosan, fennhéjázón, követelőzve beszélünk vele, akkor automatikusan beindul egyfajta természetes védekezés, és ahelyett, hogy a problémánkat igyekezne megoldani, saját magát óvja ösztönösen.

Ez a védekezés többféleképpen megnyilvánulhat. Ha határozottabb, talpraesettebb, fogja, előkapja az összes érvényes szabályozást, és megmagyarázza Neked, hogy nincs is igazad! (És a legtöbbször nyer! El sem képzelnéd, mennyire igyekeznek magukat támadhatatlanná tenni ezek a cégek. A legtöbb ügy kapcsán található olyan határidő, olyan passzus, ami miatt most éppen nincs miért reklamálnod, kvázi le fog rázni!)

Az is előfordulhat, hogy az illető teljesen leblokkol. Nekem volt olyan munkatársnőm, aki a legjobb operátorok, legjobb problémamegoldók közé tartozott, ám ha valaki emelkedettebb hangnemben beszélt vele, egy számlát nem tudott megnézni az informatikai rendszerekben, annyira zavarba jött.

Egyben biztos lehetsz: Az első benyomás Rólad is kialakul az ügyfélszolgálatosban. Ha ez erősen negatív, számíthatsz arra, hogy a problémád nem úgy lesz megoldva, ahogy lehetne. Az ügyfélszolgálatosoknak vannak kötelességei, és vannak lehetőségei. Egy arrogánsabb fellépés esetén ugyan biztos lehetsz benne, hogy az ügyfélszolgálatos elvégzi a dolgát. Sok esetben viszont nem ez számodra a legoptimálisabb megoldás! A több éves munkavégzés mellett kialakulnak olyan csatornák, amelyeken keresztül a munkatárs hatékonyabban el tudja végezni a feladatot. Nem mindig a hivatalos szolgálati út a leggyorsabb, azonban ha nem akarja, ezeket ő nem fogja igénybe venni.

Erre két példát írnék az életből, mindkettő velem történt meg:

Ismert művész telefonál, hogy egyirányúsították a telefonvonalát. Tényleg díjtartozása volt. Ő egyből arra hivatkozva, hogy kicsoda, azonnal követelte a visszakapcsolást, allítólag már befizette a számlákat. Közben még néhány „kedves szó”, és én elvégeztem a dolgom: Tájékoztattam, hogy a csekkek elfaxolását követő 2-3 nap, amíg tud telefonálni.

Egy másik közismert ember (annyit megsúgok, „ducibb” női popduó egyik tagja J) telefonál, ugyanezzel a problémával. Jópofa, volt, tegeződtünk, amíg néztem a számláit, elmondta, hogy merre turnéztak mostanában, egyszóval kedélyes, jókedvű beszélgetés volt, ami ilyen eredménnyel zárult:

  • Tájékoztattam, mennyi a tartozása, elkészítettem neki a csekket, amit bármelyik személyes ügyfélszolgálaton átvehet.
  • Elindítottam a visszakapcsolást azzal a feltétellel, hogy figyelem a csekk beérkezését (ez gyakorlatilag a hatásköröm túllépését is jelentette, ennek ellenére elég gyakran éltünk ilyesmivel, ha úgy éreztük, nincs különösebb kockázata – elég csekély volt az esélye az emiatti felelősségre vonásnak.)
  • A két hívás közötti 40 másodpercnyi szünetben még oda is szóltam egy műszakos ismerősömnek, akivel pár hete találkoztunk céges sporteseményen, hogy kapcsolja már vissza a vonalat..

Kultúrált, illedelmes, kellemes hangvételű beszélgetés – probléma megoldva: 3 perc

Arrogáns, „tuskó”, sértő fellépés – probléma megoldva, minden szabályozást betartva: 2-3 nap

Na melyik a jobb?:)

Amúgy teljesen érthető, hogy vannak helyzetek, amikor a legnehezebb az embernek megőriznie a hidegvérét – erről is lesz majd szó.

Következő posztban összeszedem, hogyan érdemes felkészülni egy-egy problémásabb ügy ügyintézésére úgy, hogy az ügyfélkapcsolati munkatárs a lehetőségeihez képest legtöbb segítséget tudja nyújtani.

Bemutatkozás

Published
by
Dévai Zoltán
on 2007. május 21. hétfő
in Nincs kategorizálva
. 2 Hozzászólás

Üdvözlök Mindenkit!

Elég régen olvasom ezt a blogot, igen közel áll hozzám a téma, hiszen az ügyfélszolgálat, az ott végzett munka mai napig meghatározza az életemet.

Magamról: 20 éves koromban, éppen 7 éve kerültem az 1212, a régi Matáv telefonos ügyfélszolgálatára. Több mint 5 évet töltöttem el ott. Beosztásomat tekintve ugyan végig ügyfélszolgálati előadó voltam, ennek ellenére részt vettem teljesítmény-ösztönző bérezés kialakításában, olyan szoftvereket fejlesztettem, amelyeket a szigorú informatikai szabályozások ellenére mai napig több száz ember használt, végül viszonylag “tűzközelből” követtem végig a CRM bevezetését, itt egy kisebb operátori csapat vezetőjeként az ügyfélkapcsolati munkatársak érdekeinek figyelembe vételéért birkóztunk a project felsőbb vezetőivel.

Hálás vagyok ennek a munkakörnek, és általában a T-Comnak azért a rengeteg tudásért, tapasztalatért, amit megszerezhettem, és saját vállalkozásomban kamatoztathatom. Így elmondhatom, hogy a működési területemen én vagyok az egyetlen olyan szolgáltató, aki tudatos ügyfélkapcsolat menedzseléssel és marketinggel dolgozik.

Ezeknek a bejegyzéseknek egyik célja a T-Comnál megszerzett tudás megőrzése. Szomorú – de bizony két év alatt rengeteget felejtettem, igyekszek néhány “okosságot” megmenteni.

Másik célom, hogy szeretném kicsit megismertetni az emberekkel, hogy milyen egy ügyfélszolgálatos munka. Hogyan élnek, miként gondolkodnak azok az emberek, akiktől segítséget kérünk? Hogyan legyünk “jó ügyfelek”, vagyis hogyan viselkedjünk, hogy a problémánk a lehető leghatékonyabban legyen megoldva?

A harmadik: Szeretek mesélni. Lesznek olyan történetek, melynek..
“..szereplői kitaláltak. Bármilyen hasonlóság a valósággal pusztán véletlen egybeesés következménye.”

Igazából nem vagyok túl termékeny, de a két hét / post tempót talán tudom tartani, így dezo-val együtt hátha hetente tudunk jelentkezni.

Üdvözlettel.

Szántó Gábor

Az ügyfél fontosabb, mint a technológia

Published
by
Dévai Zoltán
on 2007. május 21. hétfő
in Nincs kategorizálva
. 0 Hozzászólás

Azon gondolkodom egy ideje, hogy mitől lesz sikeres egy cég CRM bevezetési projektje… Az biztos, hogy nem elég a technológiá(ka)t jól ismerni.

Szerintem van egy sokkal fontosabb dolog:
Pontosan kell ismernünk, hogy kik is a mi ügyfeleink! Ismernünk kell azok minden fajtáját, típusát! Tudnunk kell mit és hogyan csinálnak, amikor tetszőleges interakcióba kezdenek velünk.

Egy új technológia bevezetésekor a projekt sikerének érdekében az összes résztvevőnek teljes mértékban tisztában kell lennie azzal, kik az ügyfelek, ismerniük kell azokat. Fajtáikat, viselkedésüket, szokásaikat, preferenciáikat, stb…

Nagyon fontos, hogy egy olyan, a cég minden, az ügyélkiszolgálásban közvetlenül, vagy közvetetten részt vevő részét lefedő krossz-funkcionális csapat álljon fel, ami az IT-vel közösen képes biztosítani, hogy a cég stratégiája és az ügyfelek igényei maradéktalanul meghatározásra kerülhessenek.

Első lépés az ÜGYFÉL pontos meghatározása. Általános hiba szokott lenni, főleg a b2b üzleteknél, hogy a vásárlást lebonyolító személyt azonosítják az ügyféllel, vagyis például a beszerzőt, vagy a beszerzésért felelős vezetőt. A valóságban ennél sokkal több személyes kapcsolat létezik a két cég között, azok szerveteinek legkülönbözőbb szintjein.

Márpedig minden ügyfélnek lehetnek és szoktak is lenni különféle igényei. A különböző ügyfeleket kiszolgáló technológia kiválasztása előtt logikusan az egyes ügyféligények pontos ismeretére van szükség. Milyen IT rendszerekkel kerülnek kapcsolatba? “Milyen nyelvet beszélnek?”

Sok szervezet elköveti azt a hibát is, hogy a saját felépítését ahhoz igazítja, hogy miként tudja a termékét előállítani, vagy szolgáltatását az ügyfeleknek biztosítani. Evvel a megközelítéssel csak az a gond, hogy könnyen meg lehet feledkezni az ügyfél nézőpontjáról. Lehet a legmodernebb, legszuperebb, a belső folyamatait támogató technológiája egy cégnek, ha az ügyfél a versenytástól kényelmesebben, gyorsabban kapja meg a terméket, vagy szolgáltatást, mint tőlünk, ha ott “ügyfélbarátabb” a kiszolgálás, akkor jó eséllyel át fog pártolni.

Egy új technológia bevezetésének megtervezését azzal kell kezdeni, hogy a stratégiai üzleti vezetők, a kiszolgálási folyamat résztvevői és az IT közösen feltérképezik az összes lehetőséget, amelyek során az ügyfelek bármilyen kapcsolatba is kerülhetnek a céggel.

Annak ellenére, hogy ez egy igazán triviális ujjgyakorlatnak tűnik, a valóságban ez egy igen komplex feladat, amit nem is olyan egyszerű végrehajtani. Az ügyfélhez tartozó “kiszolgálási-gráf” részletesen megmutaja, hogy az egyes ügyfelek hogyan kerülnek kapcsolatba a céggel a teljes ügyfélkiszolgálás során, a teljes ügyféléletciklus alatt, és mindezt a teljes szervezetre kivetítve. Kezdve az érdeklődés-ajánlatkéréstől, a vásárláson, számlázáson, kiszállításon át egészen a terméktámogatásig. Összességében le kell írni a teljes ügyfélkiszolgálási folyamatot. És mindezt kívülről, az ügyfél szemszögéből nézve!

Nagyon fontos, hogy a IT csapat is részt vegyen ennek a gráfnak az elkészítésében, hiszen így kaphatják meg a szükséges rálátást arra, hogy hogyan használják fel az általuk biztosított technológiákat az ügyfelek. Akár közvetlenül, akár közvetett módon. Ez segíthet nekik azokra a technológiákra fókuszálni, amik a ügyfelek kiszolgálása érdekében fontosak.

Ha az IT sikeresen megértette, hogy az ügyfelek miként és hogyan kerünek interakcióba a céggel, akkornagyobb a valószínűsége annak, hogy a fejlesztések valóban a stratégiai célok a megvalósítása irányában fognak megtörténni. Mindehhez arra van szükség, hogy a krosszfunkcionális team jól fel tudja vázolni a specifikus ügyféligényeket, majd meghatározzák azt a technológiai vonalat, ami az ügyfelek számára legkedvezőbb megoldást adja.

A következő dolog, amire figyelni kell, az az, hogy minimalizáljuk a bevezetési projekt közvetlenül az ügyfelet érintő hatásait. Az IT-nek és az üzletfejlesztési teamnek fel kell vázolnia a bevezetés összes lépését és azt, hogy azok hogyan érinthetik az ügyfeleket. Az ügyéfél nézőponjáról nem szabad elfeledkezni! Ha az ügyfeleknek okzunk kellemetlenséget a bevezetéssel, sérülni fog az eredeti cél.

És végezetül egy ügyfélközpontú technológiai megoldás bevezetése a legtöbb szervezetben egy kulturális váltással is jár. Az IT-re leginkább úgy tekintenek a cégek, mit egy olyan támogatóra, aminek a cég többi funkcióját kell kiszolgálnia. Ha nem az egész szervezet elkötelezettje annak, hogy az ügyfelek szemszögéből tekintsenek a teljes rendszerükre, az IT-t folyamatosan olyan feladatokra fogják megkérni, amik a belső részlegek rövidtávú érdekeit szolgálják.

Az ügyfélszolgálati vezetőnek a kötelessége, hogy a projektek során az ügyfélközpontú szemléletet képviselje. Konkrét példákon kell végigkövetni az ügyfelek tapasztalatait, és azonnal jelezni kell az IT felé, hogyha valami gond van. A krosszfunkcionális teamnek pedig addig kell finomhngolnia a terveket, amíg ki nem küszöbölik az összes problémát. Hosszútávon meg fog térülni a befektetett munka.

dezo

Szerző kolléga

Published
by
Dévai Zoltán
on 2007. május 16. szerda
in Nincs kategorizálva
. 0 Hozzászólás

Örömömre szolgál, hogy bejelenhetem a drága, kedves olvasónak:

Önkéntes segítségem támadt ebben a zord világban, amikor mindenki csak a pénzt és a hírnevet hajszolja. :)

Szántó Gábor az illető fiatalember, aki mostantól besegít nekem abban, hogy az oldal lekes látogatói rendszeresen találjanak itt friss olvasgatni valót.
A részletes bemutatkozást inkább rábízom, mégis csak autentikusabb forrás, mint én.
Közös bennünk az, hogy láttunk már ügyfélszolgálatot kívulről-belülről. Az pedig, hogy esetleg a szemléletmódunkban van-e különbözőség, majd itt kiderül.
Annak az oka pedig, hogy erre a lépésre szánam el magam, kettős. Az egyik az az egyszerű tény, hogy Gábor jelentkezett nálam, hogy szívesen írogatna ide. A másik pedig az, hogy az én életemben is beállt egy változás az év elejétől.

Nevezetesen az, hogy megállapodtam egy tanácsadó céggel, hogy eztán sokkal többet dolgozunk együtt. Egy kis reklámként meg is említem, hogy nem másról van szó, mint a Stratis nevű, szállító-, és gyártófüggetlen, vevőoldali tanácsadással foglalkozó cégről.
Ezért maradt mostanában kevesebb időm ide írogatni, ami sajnos meg is látszott a frissülés gyakoriságán.

Így különösen jól jött Gábor felajánlása, amit ezúton is örömmel elfogadok.

Hajrá Gábor!

A Web nem felejt

Published
by
Dévai Zoltán
on 2007. május 16. szerda
in Nincs kategorizálva
. 0 Hozzászólás

Egy előadásra készülök éppen, amihez fel akatram használni egy régebbi bejegyzésemben is hivatkozott web-oldalt, pontosabban annak egy képernyő-képét. Demonstrálni szerettem volna vele, hogy milyen is a negatív szóbeszéd, és mit tud ez okozni.

Csak emlékeztetőül: van egy vélemény, ami szerint azok vagyunk, aminek a google megtalál bennünket. És ha van egy olyan, a keresők által szeretett web-site, ami rólunk szól, akkor mindazoknak a találati listáján előkelő helyen fog szerepelni, akik benünket keresenk, rólunk keresnek információt, esetleg csak olyan dolog iránt érdeklődnek, amihez közünk van (termékünk, szolgáltatásunk, vagy akár egyéb szálon köthető hozzánk… de ez már egy másik szakma – SEO – Search Engine Optimization).
Tehát vigyáznunk kell, hogy mit talál meg a kereső. Márpedig ha van egy negatív WOM (szóbeszéd) velünk kapcsolatban, és az meg is jelenik a weben, akkor a keresők lelkivilága (ranking algoritmusai) miatt bizony az ilyen oldalak is felkerülnek a találati listákra, mégpedig gyakorta elég magasra.

Nos, a fent említett weblapot ma már nem lehet megtalálni, a rájuk mutató link egy üres lapra mutat. Viszont – és ez volt számora is a nagy tanulság – a keresők még mindig egy halom olyan oldalt találnak meg, amik hivatkozzák ezt, az egyébként már megszüntetett oldalt.

A megszüntetés okát nem ismerem, bár tettem egy kisérletet az oldal gazdájával felvenni a kapcsolatot, de nem jártam sikerrel. Gyanítható, hogy valamilyen köze azért lehet az érintett céghez, vagy márkához… :)

Vagyis a web nagyon nehezen felejti el, ha hibáztunk, és ennek híre kelt. Ráadásul itt egy olyan szolgáltatás is, ami kifejezetten azok számára készült, akik a letűnt oldalak után kutanak. Ennek archívumában is megtalálható rengeteg minden, többek közt az idézett, és azóta eltüntetett oldal szövege is… (Ez maradt meg belőle)

Most valamilyen végkövetkeztetést kéne ideírnom, de ezennel ennek megfogalmazását a drága, kedves olvasóra bízom.

dezo

Marketing csinálók közé keveredtem…

Published
by
Dévai Zoltán
on 2007. május 10. csütörtök
in Nincs kategorizálva
. 5 Hozzászólás

IMA konferencián ülök.
Lassanként megértem Pollner bejegyzését a konferenciákról.

Kicsit UFO-nak érzem magam ebben a közegben, de igen tanulságos, hogy mit és hogyan gondolnak az interaktivitásról a hazai marketing meghatározói (egyáltalán: tényleg ők azok, akik itt ülnek körülöttem?).

A konferencia témája alapján nem gondoltam volna, hogy a színpadon még olyan kifejezéseket is rosszul fognak a szereplők használni, mint például a vírusmarketing…

Úgy tűnik, hogy a jelenlévők a marketinget kizárólag saját magáért szeretik és művelik. Jó példa erre, hogy egy marketing kampány sikerességének mérésére a választható 9 lehetőségből a 7. helyre szavazták a vasárlásra ösztönzést.

Érdekes, divatos kifejezésekről és vicces videokról beszélgetnek, azokkal ismerkednek.

Én pedig úgy érzem magam, mint egy búvár a tengeri akváriumban. Nézelődöm, látok érdekes dolgokat, de nem vagyok ide való igazán, és jó lesz majd ismét a levegőn és a szárazföldön.

dezo